Százmilliós rendkívüli támogatás az iskoláknak

Karsay Ferenc kerületi iskolák pedagógusaival folytatott megbeszélést a tanév vége előtti hetekben. Az egyeztetés az oktatás és a tanárok helyzetéről szólt, de közben felmerült az is, hogy az iskolák miben szenvednek hiányt.

– Bár oktatási intézményeinket már hét éve a Klebelsberg Központ működteti, de a gyerekek a mi gyerekeink, ezért a minél jobb körülmények között történő oktatásukhoz hozzá kívánunk járulni – mondta el lapunknak Budafok-Tétény polgármestere. – A kormány a segítségnyújtás szándékával központosítja azokat az intézményeket, amelyek fenntartása jelentős összeget von el a települések bevételeiből. Kerületünk azonban az előrelátó költségvetésnek és a tartalékképzésnek köszönhetően változatlan színvonalon, áremelés nélkül tudja fenntartani az intézményeit. Ezért úgy döntöttem, hogy 100 milliós rendkívüli támogatást biztosítunk az iskoláinknak. Ezen előterjesztésemet a szeptemberi testületi ülésen fogja tárgyalni a képviselő-testület – tette hozzá Karsay Ferenc.

Az összeg elosztásának alapja az iskolákba járó gyerekek létszáma. Egyes iskolákban az épület állagromlása okoz problémát (pl. tisztasági festésre van szükség), máshol modern oktatási segédeszközökből van hiány (okostábla, tablet). Nagyon fontos szempont, hogy a szülők javaslatait is figyelembe vegyék az intézmények. Tehát az iskoláknak először a szülőkkel kell egyeztetniük, és utána pályázhatnak.

Budafok-Tétény önkormányzata garanciát vállal arra, hogy az iskolák még ebben az évben megkapják a támogatást. A további terv pedig az, hogy a Részvételi Költségvetés mintájára rendszeresen pályázhatnak majd erre a támogatásra, egészen addig, amíg a központi oktatási kormányzat azon a szinten működteti az intézményeinket, ahogy azt az itt élők elvárják.

– Nemrég úgy döntött, hogy előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a kerületi iskolák százmillió forintos támogatásáról. Hogyan fogant meg ez az elhatározás?

– Fontos előzmény, hogy az egész elképzelés akkor született meg, amikor konzultációt folytattam a kerületi iskolák pedagógusaival, hogy közvetíthessem a véleményüket, problémáikat, javaslataikat a kormány felé. Az egyeztetés tehát az oktatás és a tanárok helyzetéről szólt, de közben felmerült az is, hogy az iskolák miben szenvednek hiányt. Kiderült, hogy szinte minden iskolánknak műszaki, fejlesztési, üzemeltetési, karbantartási gondjai vannak, és ez mellbevágó volt a számomra. Rádöbbentem arra, hogy a jelenlegi helyzetben azok a városok vagy városrészek, ahol felelősséggel és sok saját forrással fejlesztették korábban az intézményeket, most hátrányba kerülnek, mert inkább a nehezebb helyzetben lévő területekre költik el a forrásokat. Ez országosan javítja az intézmények állapotát, de a mi kerületünknek például hátrányt okoz.

– Milyen műszaki, működési problémákkal szembesült ezeken a megbeszéléseken?

– Nagyon sokfélével. Miközben az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődéink, óvodáink szerintem átlagon felüli színvonalon tudnak dolgozni, addig az iskoláink helyzete romlik, amióta kikerültek a látókörünkből. Számos problémáról számoltak be az iskolák, van, ahol eszközök hiányoznak, van, ahol megfelelő bútorok, kértek segítséget a sportpályák felújításához, de a takarításhoz, karbantartáshoz is. Egyes iskolákban az épület állagromlása okoz problémát (például tisztasági festésre van szükség), máshol modern oktatási segédeszközökből van hiány (okostábla, tablet).

– Milyen fejlesztéseket támogat, milyen költségekhez járul hozzá az önkormányzat, és mennyi juthat egy-egy iskolának ebből a százmillióból?

– Hogy a támogatást mire költik, azt az iskola dönti el. Bér jellegű költségekre ezt a pénzt nem lehet felhasználni, mert ezt tiltják a jogszabályok. A kiindulópont a támogatás elosztásával, mértékével kapcsolatban az iskolákba járó gyerekek létszáma. Mivel ez nem feltétlenül tükrözi a műszaki állapotot, ezért a második fő szempont az lesz, hogy az adott intézmény mekkora fejlesztésre szorul. A harmadik nagyon fontos szempont, hogy a szülők javaslatait is figyelembe vegyék az intézmények. Tehát a megvalósítást támogató szülők minél magasabb aránya előnyt jelent a pályázat elbírálásánál.

– Mi a menetrend? Mikorra kell benyújtani a pályázatot, hogyan és mikor születhet döntés a támogatások összegéről? Mikor kaphatják meg az iskolák a pénzt?

– Az előzetes igényeket augusztus 7-ig lehet benyújtani, ez alapozza majd meg az előterjesztésemet. Ezt követi a képviselő-testületi döntés a 100 milliós keretre vonatkozóan, majd a műszaki egyeztetések, költségbecslések, szülői támogatás felmérésének szakasza következik. A következő szakaszban egyeztetünk a tankerülettel, vagyis a fenntartóval is, hogy ne legyenek párhuzamosságok, ne támogassunk olyan célt, amit a tankerület is megvalósít, tőlünk függetlenül. Az iskolák még ebben az évben megkapják a támogatást, ezáltal elindulhat a projektek előkészítése, megvalósítása. A további terv pedig az, hogy a Részvételi Költségvetés mintájára rendszeresen pályázhatnak majd erre a támogatásra, egészen addig, amíg a központi oktatási kormányzat azon a szinten működteti az intézményeinket, ahogy a Budafok-Tétényben élők elvárják.

– Az ellenzéknek azért nem tetszik ez az előterjesztés, mert szerintük csak kampányfogás. Az általános tartalékból lehetne a helyi fenntartású óvodákat is támogatni, mert ott is akad még tennivaló. Mit szól ezekhez a véleményekhez?

– A kampány mindig a választás utáni napon kezdődik. A hatalmat gyakorló teljesítményét a megvalósított programpontokon mérik. Mi mindig, mindenhol megígértük, hogy a kerületi gyerekek számára a településtől telhető legjobb körülményeket akarjuk biztosítani. Tehát ez a javaslat is része korábbi ígéretünk megvalósításának. Az ellenzék az óvodák helyzetére vonatkozóan most is csúsztat, nem mond igazat. Természetesen mindig van mire elkölteni a forrásokat, de az óvodáink, bölcsődéink – mint azt már említettem – kifejezetten jó állapotban vannak. A baloldal, például Perlai Zoltán vagy Kerekes Gábor önkormányzati képviselő urak mindig azt a téves információt sugallják, hogy nem költünk rájuk, mert a költségvetésben szereplő címkézett összegek alacsonyak. Ebből vonják le azt a téves következtetést, hogy keveset szánunk felújításokra. Pedig szerintem ők is tudják, hogy csak előkészített fejlesztésekre lehet meghatározni a pontos támogatási összegeket, mert így lehetünk költséghatékonyak. A valós összegeket tartalékoljuk, és az előkészítést követően hívhatók le. Gyakran adminisztratív okai vannak, hogy nem készül el egy adott évben egy felújítás, az óvodák esetében például csak akkor lehet a karbantartást, felújítást megvalósítani, amikor nyári szünet van. Az elmúlt 10 évben nem tudok olyan esetről, amikor fontos óvodai, bölcsődei fejlesztés maradt volna el forráshiány miatt. Mindig az az elv vezérelt, hogy a gyerekek számára biztosított jó körülmények fontosabbak az ellenzék véleményénél. Azt szeretném, ha minden intézményünkben jól éreznék magukat, és nem szenvednének hiányt semmiben.

Haraszti Gyula